Riport: Ha nem szeretnénk gumijavítóba menni!
Címkék
Dátum
2014.02.12. 11:36
2013-ban több mint 2500 kártérítési igény érkezett a Közútkezelőhöz, ami a kátyúkhoz vezethető vissza. Ezzel szemben, csupán 1012 autós részesült térítésben. Ez ugye bőven kevesebb, mint 50 százalék. (Az 1012 kártérítés 72 millió forintjába került a Közútkezelőnek.)
A riportfilmben, a Független Biztosítási Alkuszok Szövetségének elnöke, Papp Lajos adott tippeket a bizonyításhoz.
Fontos, hogy készítsünk fényképeket a káresetről. Egyet a sérült gumiabroncsról (jó ha rendszámunk is látszódik), egyet amivel beazonosíthatjuk a helyszínt (pl. jellemző épület, utcanév tábla) és egyet magáról a kátyúról, amibe belehelyezzük pl. slusszkulcsunkat, amivel a kátyú méretét demonstráljuk.
Ha lakott területen kívül, azaz főúton, mellékúton vagy autópályán történik a kátyúkár, a Magyar Közút Nonprofit Kft.-hez kell fordulni.
Ha településen belül ér minket a baj, akkor a helyi Önkormányzat az illetékes.
A MABISZ illetékese elmondta, az autósok 30 százaléka szenvedett már el valamilyen kátyú okozta kárt. Ugyanez az arány Budapesten 40 százalék.
,„Megduplázódott a gumijavítók forgalma!” Ezzel a mondattal nyitotta riportfilmjét az RTL KLUB, híradójában, melyben a fagyos idő okozta keréksérülésekre és tengelytörésekre hívták fel a figyelmet. Valóban „megéri óvatosnak lenni.”
Erős Antónia mondta el azt is, hogy a káresetek mintegy felénél senki nem térítette meg az autós kárát, mivel nem tudták azt hitelt érdemlően bizonyítani.
A fő veszélyforrást a – téli időszakban rendszeresen megszaporodó – kátyúk jelentik. Egy-egy ilyenbe belehajtva, a gumiabroncs akár azonnal totálkáros lehet, gyors nyomásvesztéssel kísérve.
Szrna Péter, a Marso egyik telephely vezetője magyarázza a tipikus kátyúkárt:
„A gumiabroncs szerkezete sérül, amely lehet, hogy nem okoz azonnal észrevehető bajt, de az autót tovább használva, főleg nagy sebességnél, előjön a probléma. Ez például egy autópályán különösen veszélyes lehet.”
Hogyan bizonyítható a kátyúkár?
A riportfilmben, a Független Biztosítási Alkuszok Szövetségének elnöke, Papp Lajos adott tippeket a bizonyításhoz.
Fontos, hogy készítsünk fényképeket a káresetről. Egyet a sérült gumiabroncsról (jó ha rendszámunk is látszódik), egyet amivel beazonosíthatjuk a helyszínt (pl. jellemző épület, utcanév tábla) és egyet magáról a kátyúról, amibe belehelyezzük pl. slusszkulcsunkat, amivel a kátyú méretét demonstráljuk.
Kihez forduljunk kártérítésért?
Ha lakott területen kívül, azaz főúton, mellékúton vagy autópályán történik a kátyúkár, a Magyar Közút Nonprofit Kft.-hez kell fordulni.
Ha településen belül ér minket a baj, akkor a helyi Önkormányzat az illetékes.
A MABISZ illetékese elmondta, az autósok 30 százaléka szenvedett már el valamilyen kátyú okozta kárt. Ugyanez az arány Budapesten 40 százalék.
,„Megduplázódott a gumijavítók forgalma!” Ezzel a mondattal nyitotta riportfilmjét az RTL KLUB, híradójában, melyben a fagyos idő okozta keréksérülésekre és tengelytörésekre hívták fel a figyelmet. Valóban „megéri óvatosnak lenni.”
Erős Antónia mondta el azt is, hogy a káresetek mintegy felénél senki nem térítette meg az autós kárát, mivel nem tudták azt hitelt érdemlően bizonyítani.
A fő veszélyforrást a – téli időszakban rendszeresen megszaporodó – kátyúk jelentik. Egy-egy ilyenbe belehajtva, a gumiabroncs akár azonnal totálkáros lehet, gyors nyomásvesztéssel kísérve.
Szrna Péter, a Marso egyik telephely vezetője magyarázza a tipikus kátyúkárt:
„A gumiabroncs szerkezete sérül, amely lehet, hogy nem okoz azonnal észrevehető bajt, de az autót tovább használva, főleg nagy sebességnél, előjön a probléma. Ez például egy autópályán különösen veszélyes lehet.”