Búcsú Somlai Sándortól
A MARSO Kft. egyik alapító tulajdonosa, Márkus József a következőképpen emlékezett meg:
„Tisztelt gyászoló családtagok, barátok, munkatársak Tisztelt gyászoló gyülekezet!
Megdöbbenéssel, de kétkedve fogadtuk a hírt, amely váratlanul berobbanva szakította félbe napi munkánkat és borította ránk szomorú ragadós fátylát foglyul ejtetve lelkünket. Lassan ocsúdva ébredeztünk, megtartva magunkban a csoda reményét, hogy talán nem igaz a hír, hiszen a modern világban az információk egyre sokasodó csatornáin sok mindent cáfoltak már. Sajnos azonban a számodat felhívva a telefonban feleséged remegő, zokogó hangja mindent elárult.
Drága munkatársunk már nem él többé, már nem ébred fel. Nem ébredhet fel, hogy megvalósíthassuk mindazon tervünket, amelyet magunk elé tűztünk, amelyekért harcolni kívántunk, hogy együtt mondhassuk el Pál Apostol ismert szavait: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”! Mindazok, akik Sanyit ismerték értik, hogy Ő mennyire így élte életét. Küzdött az iskolai éveiben, harcolt, hogy sikeres legyen a tanulásban, a munkában, küzdött családjáért, a boldog életért. De ugye mennyire nem mindegy milyen volt ez a „futás”, ez a „harc”, hogy milyen eszközökkel vívta Ő a csatáit.
Egyéniségét a nemesen küzdés, diplomatikusság, szava tartás és felelősségteljesség, de ugyanakkor a finom vidámság jellemezte.
Tudta, hogy „harca” csak akkor érhet célt, ha akaratát módszeresen keresztül viszi, ha végighalad mindazon lépésen, amelyet maga elé tűzött. Tudott keményen küzdő, –de partnereit respektáló- tudatos tárgyalófél lenni. Tapasztalata, bölcsessége, a célok iránti hite Sanyit a szakma egyik elismert személyiségévé emelte. Idézőjelbe tett „futását” a szenvedélyes élni tudás is jellemezte. A jelentős céges elfoglaltság mellett gyakran szakított időt természetjárásra, hegyi túrákra, hajózásra és persze kedves baráti borozgatásra is, legyen az ismerős, kolléga, vevő, vagy beszállító partner.
Kedves Sanyi!
Az életünk egy nagy utazás, kalandos játék, egyszeri ajándék, amelynek különböző állomásai vannak. Közös utunk során most egy állomásra érkeztünk, hiszen az utóbbi 25 évben egy hajóban eveztünk. Ez az állomás egyben válaszút is ahol nem kérdezték ki akar tovább menni! De nekünk tovább kell haladnunk azon az úton, amelyet együtt kezdtünk el, amely göröngyös ugyan, de ígérjük, venni fogjuk az akadályokat, hogy elmondhassuk helyetted is: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem a hitet megtartottam”!
Isten áldjon az utadon!”
Drága Sanyi! Csak egyet ígérhetünk neked: Tovább visszük az eszmét és szellemiséget, amit képviseltél!
Emléked szívünkben örökre megőrizzük!
,„Tisztelt gyászoló családtagok, barátok, munkatársak Tisztelt gyászoló gyülekezet!
Megdöbbenéssel, de kétkedve fogadtuk a hírt, amely váratlanul berobbanva szakította félbe napi munkánkat és borította ránk szomorú ragadós fátylát foglyul ejtetve lelkünket. Lassan ocsúdva ébredeztünk, megtartva magunkban a csoda reményét, hogy talán nem igaz a hír, hiszen a modern világban az információk egyre sokasodó csatornáin sok mindent cáfoltak már. Sajnos azonban a számodat felhívva a telefonban feleséged remegő, zokogó hangja mindent elárult.
Drága munkatársunk már nem él többé, már nem ébred fel. Nem ébredhet fel, hogy megvalósíthassuk mindazon tervünket, amelyet magunk elé tűztünk, amelyekért harcolni kívántunk, hogy együtt mondhassuk el Pál Apostol ismert szavait: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”! Mindazok, akik Sanyit ismerték értik, hogy Ő mennyire így élte életét. Küzdött az iskolai éveiben, harcolt, hogy sikeres legyen a tanulásban, a munkában, küzdött családjáért, a boldog életért. De ugye mennyire nem mindegy milyen volt ez a „futás”, ez a „harc”, hogy milyen eszközökkel vívta Ő a csatáit.
Egyéniségét a nemesen küzdés, diplomatikusság, szava tartás és felelősségteljesség, de ugyanakkor a finom vidámság jellemezte.
Tudta, hogy „harca” csak akkor érhet célt, ha akaratát módszeresen keresztül viszi, ha végighalad mindazon lépésen, amelyet maga elé tűzött. Tudott keményen küzdő, –de partnereit respektáló- tudatos tárgyalófél lenni. Tapasztalata, bölcsessége, a célok iránti hite Sanyit a szakma egyik elismert személyiségévé emelte. Idézőjelbe tett „futását” a szenvedélyes élni tudás is jellemezte. A jelentős céges elfoglaltság mellett gyakran szakított időt természetjárásra, hegyi túrákra, hajózásra és persze kedves baráti borozgatásra is, legyen az ismerős, kolléga, vevő, vagy beszállító partner.
Kedves Sanyi!
Az életünk egy nagy utazás, kalandos játék, egyszeri ajándék, amelynek különböző állomásai vannak. Közös utunk során most egy állomásra érkeztünk, hiszen az utóbbi 25 évben egy hajóban eveztünk. Ez az állomás egyben válaszút is ahol nem kérdezték ki akar tovább menni! De nekünk tovább kell haladnunk azon az úton, amelyet együtt kezdtünk el, amely göröngyös ugyan, de ígérjük, venni fogjuk az akadályokat, hogy elmondhassuk helyetted is: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem a hitet megtartottam”!
Isten áldjon az utadon!”
Drága Sanyi! Csak egyet ígérhetünk neked: Tovább visszük az eszmét és szellemiséget, amit képviseltél!
Emléked szívünkben örökre megőrizzük!
2016.04.19-én végső búcsút vettünk szeretett kollégánktól, barátunktól, Somlai Sándortól, a MARSO ügyvezető alapító tagjától. Köszönjük mindazoknak, akik temetésén megjelentek, utolsó útjára elkísérték és velünk együtt osztoztak a gyászban.